Az autóipar válságáról beszéltek a vállaltvezetők a Videoton konferenciáján Székesfehérváron. A kereslet visszaesése miatt szenved a legtöbb cég, amiben kulcsszerepe van az elektromos autók zuhanásának. Sinkó Ottó szerint "ma már egész Európa lett Európa beteg embere". A cégvezetők szerint a kontinens számos hibát követett el, amiben a legnagyobb az volt, hogy ráerőltetett egy iparágra egy trendet.
Emmanuel Macron francia elnök jelezte, hogy nyitott az Európai Unión belüli határokon átnyúló banki fúziók és felvásárlások erősítésére. Attól sem zárkózik el, hogy egy nagy francia bankot egy uniós rivális felvásároljon. Macron elképzelése szerint a mélyebb pénzügyi integráció és a gazdasági növekedés ösztönzése révén az EU egységesebb és erősebb gazdasági erővé válhat, amely képes felvenni a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal. A francia elnök ezzel leporolta a tőkepiaci unió tervét, amely egyelőre nagyon megosztja a tagállamokat.
Friss elemzésében értékeli az MNB a kormány versenyképességi stratégiáját. A jegybank számos konstruktív javaslatot fogalmaz meg a célok eléréséhez, ám több ponton erős kritikával illeti a programot, és teljesen eltérő megközelítést javasol.
A technológia különböző hullámait a vállalatok sok esetben egy rájuk kényszerített tényezőként élhetik meg. Azonban, ha minden vállalat úgy gondolna a saját AI stratégiájára, mint az üzleti stratégiájának természetes meghosszabbítására és olyan tényezőket is figyelembe vesz, illetve organikusan beépít, amelyeket akár a fogyasztó, akár a szabályozó kényszerít ki, az látványos eredményhez vezethet. Az idén először megrendezésre kerülő Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencián a vállalatok feladatairól, az előttük álló kihívásokról és a technológia alkalmazásából fakadó versenyelőnyről is szó volt.
Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Facebook-oldalán bejelentette, hogy stratégiai partnerségi megállapodást írt alá az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma nevében az AmCham Hungary – Amerikai Kereskedelmi Kamara magyarországi képviseletével.
Ingyenes tavaszi országos gazdasági rendezvénysorozatunk záró állomásaként Pest vármegyébe látogatunk. Találkozzunk június 12-én Herceghalmon!
Egyre több vállalatvezető szembesül azzal, hogy milyen könnyen el lehet csúszni a jogi megfelelésen, és a helyes döntések kialakítására csak az üzlet, a jog és az IT találkozása adhat esélyt. Tényként kezelhetjük, hogy a külső jogi-szabályozási környezethez történő vállalati adaptáció mára vállalati versenyképességi tényezővé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan vált a legaltech nélkülözhetetlen eszközzé a jogi eligazodásban és a jogszerű megoldások kidolgozásában. A vállalkozások részéről fennálló hatékonysági elvárásokról, az útkeresésről, valamint a jogi-üzleti-IT kérdések és megoldások terén kialakuló új paradigmáról a Portfolio Megyeri Andreát és Cseh Balázst, a Wolters Kluwer Hungary Kft. szakértőit kérdezte.
Ha a betegnek fáj a hasa, időpontot foglal egy orvoshoz. Beüti a TB kártya számát és a rendszer kilistázza azokat a helyeket, ahol a lakóhelye környékén elég hamar ellátást kaphat. Most egy állami intézményt választ, jóhírű ott az orvos. A múltkor a fülfájásával egy magánszolgáltatónál volt. Akkor is a TB kártyáját használta, azon van rajta a kiegészítő biztositás száma is. A TB kártyája pont olyan, mint a megye bérlete. Ahol érvényes, ott azzal jár. Ez a modell ma Magyarországon utópia, de ennek egyáltalán nem kellene igy lennie. Ehhez csak két lépésre van szükség: a kiegészítő magán egészségügyi biztositások bevezetésére és a magánszolgáltatók TB finanszírozására. A jogszabályok ezekre lehetőséget is kínálnak. A költségvetési források krónikus hiánya miatt már nincs is más esély a normális egészségügyi ellátásra.
Különböző felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan romlott Magyarország versenyképessége, így hazánk mára az EU hatodik-hetedik legkevésbé versenyképes országáva vált. Nem csoda, hogy a kormány márciusban új versenyképességi stratégiát hirdetett meg, azonban a dokumentum címével ellentétben nem a versenyképességről, hanem a növekedésről, ezen belül is döntően az ipari növekedésről szól. A tervgazdasági időket idéző stratégiában valójában a versenyképesség kapcsán szó sem esik magáról a versenyről, még a szó is hiányzik a szövegből, és a felvázolt koncepció középpontjába az újraiparosítás került, miközben az ipar GDP-termelésen belüli részaránya az utóbbi években – a kormányzati törekvések ellenére – szinte folyamatosan csökkent.
Egyre nagyobb figyelmet kap az unióban a zöld átállás megvalósítása, amihez különböző támogatási keretösszegek állnak rendelkezésre. A legnagyobb prioritás most ezen a téren az EU-ban a tiszta energia kérdése. Az ebbe történő befektetés segít megvalósítani a célokat. Az Európai Bizottság több fronton küzd a zöld átállás megvalósulásáért, ehhez 93 milliárd euró áll rendelkezésre, amivel ez most a legnagyobb ilyen projekt a világon - hangzott el a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciáján, ahol Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója többek között az EU-s pályázati lehetőségekről beszélt.
Az Európai Unió ellenálló képességét a Covid-19 világjárvány és az ukrajnai háború átvészelésében, és a gazdasági válság megelőzését olyan stratégiai politikáknak köszönhetjük, mint a SURE, a NextGenerationEU és a REPowerEU. E sikerek ellenére a válságok és más globális tendenciák hatással voltak Európa versenyképességére, amelyet most egy reformcsomaggal kell orvosolni – mondta el az Európai Parlamentben kedden tartott beszédében Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Európai Tanács 2024. április 17-18-i rendkívüli ülésének következtetéseiről beszélve.
A turisztikai ágazati szereplők versenyképességét erősítő támogatási program indul: a komplex, három pillérből álló 15 milliárd forintos támogatási programcsomag legfontosabb célja a szolgáltatások minőségének javítása, a vidéki szolgáltatók gazdasági élénkítése célzott programokon keresztül – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Az utolsó előtti, vagy talán a legutolsó pillanatban mutatták be az Európai Bizottság kérésére megszületett belsőpiaci reformtervezetet. A 2004-es nagybővítés után két évtizeddel világosan látszik, hogy az Európai Unió versenyképességi hátrányban van Kínához, az Egyesült Államokhoz és a feltörekvő új gazdasági hatalmakhoz képest az egységes piac diszfunkcionálása miatt. A túlszabályozás, az innováció háttérbe szorulása, a rossz állami és EU-s támogatási rendszerek, valamint a versenyjog bonyolultsága miatt azonnali átalakítást sürget a Jacques Delors Intézet friss előterjesztése, hogy Európa továbbra is geopolitikai tényező maradhasson.
Az EU-tagállamok vezetői a csütörtökön véget ért brüsszeli csúcstalálkozón egy új versenyképességi megállapodást sürgettek a globális riválisokkal szembeni gazdasági szakadék megszüntetése és az ipari hanyatlás megfordítása érdekében. Viszont a kétnapos ülés érdemi döntések nélkül zárult a belsőpiaci reformmal kapcsolatban.
Aki a digitális világban versenyképes vállalatot akar vezetni és felelősen gondolkodik, annak nem lehet kérdés, hogy meg kell teremteni az üzlet, a technológia és a jog közös nyelvét, egyszerűen kötelezővé vált, hogy ezek a területek tudjanak kommunikálni egymással. Mára annyira együtt mozognak és egymásra vannak utalva, hogy külön-külön lassan értelmezni sem lehet őket. A Digital Compliance by Design & Legaltech Konferencián 2024. május 8-án kiderül, hogy a hazai vállalatok mennyire mondhatók naprakésznek, kihasználják-e az innováció és azon belül is az MI lehetőségeit a vállalati versenyképesség növelése érdekében, és mit kell a vállalatvezetőknek a jogból és a technológiából esszenciálisan megérteniük ahhoz, hogy a tevékenységük jogszabálykövető módon történjen.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter április elején mutatta be a kormány friss versenyképességi stratégiáját, amiben kiemelte, hogy Magyarország 2030-ra az EU-átlag GDP 90%-át szeretné elérni. Ehhez a magyar gazdaság dualitását kell csökkenteni, amihez még több exportképes kisvállalat kell, és még több külföldi piacon történő befektetés, más szóval kifektetés, ami javítaná a profitegyenleget, amely jelenleg negatív: a külföldi cégek több profitot termelnek Magyarországon, mint amennyit a magyar cégek külföldön. Megnéztük milyen lehetőségei vannak a magyar cégeknek az exporttevékenységük növelésére és a külföldi terjeszkedésre.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
